- ... a szülés előtt, mert egy örömteli szép szülést álmodtam meg,
- mert úgy érzem, hogy neki sokkal nagyobb a tapasztalata, több szülésnél volt már segítő, mint bármely családtagom vagy hozzátartozóm,
- mert nagyon szimpatikus volt és nagyon felkészültnek éreztem. Így sokkal nagyobb biztonságban érezhetem majd magam életünk legszebb napján.
Rájöttem, hogy alig ismerem a lehetőségeket amelyek a pl. vajúdáshoz, szüléshez, szoptatáshoz kapcsolódnak.Tőle megtudhatom ezeket, megtanulhatok sok mindent és így választhatok a lehetőségek közül.
Nagyon fontos volt számomra, hogy értsem és megismerjem ezt a csodálatos folyamatot, ami velünk történik. Ehhez nagyon sok segítséget kaptam a szülésfelkészítők során, így nyugodtabban vártuk a nagy napot.
Mikor megtudtam, hogy kisbabánk lesz nagyon sok minden kavargott a fejemben a szüléssel kapcsolatban. Hallottam jó és rossz történeteket. Voltak, akik úgy élték meg, hogy csak legyek rajta túl. Ez elgondolkodtatott. Ha életünk legcsodálatosabb eseményén csak minél hamarabb túl akarunk esni, akkor hogyan éljük a szürke hétköznapokat? Ekkor eldöntöttem, hogy én nagyon másként szeretném. Élvezni akarom azt a csodás állapotot és örömtelin megélni kislányunk megérkezését. Ekkor találkoztam a dúlámmal egy előadáson és rádöbbentem, hogy nekem szükségem van rá.
A szülésre való felkészülés során olyan érzésem volt, mint mikor az ember egy hajón viharba keveredik a tengeren és szépen lassan kezdenek a hullámok lecsendesedni, az ég kiderül. Ahogy közeledett a szülés időpontja, egyre több információm volt róla. Az előző hasonlatot folytatva, lassan, de egyre erősebben és melegebben sütött a nap, egyre jobban tisztult a víz, elült a zavargás. Így napokkal vagy talán órákkal a nagy pillanat előtt egyre erősebben érzem a melegséget, a nyugalmat. És legfőképp a kíváncsiságot!
Hála Ellának, hogy a férjemet is ügyesen bevonta, így lett közös az élmény. Azt hiszem abban is nagy szerepe volt a dúlánknak, hogy apuci imádja a kislányát, mindig babusgatja, alig várja, hogy a kezébe foghassa. Szerintem ez a születés utáni pillanatoknak köszönhető, mikor Ella a kezébe adta a csöppséget a „képek kedvéért”. Nagyon tudta, mit kell mondani. Na akkor lett apuci és kislánya kapcsolata: szerelem első látásra. :)
Szóval ez a segítség szerintem kihagyhatatlan, de ezt csak az tudja igazán, akinek már volt dúlája! :)
Csodálatos szülésélményben volt részem, nagyon élveztem! Ha részletesen is kíváncsi vagy rá, olvasd el a Szüléstörténetek között Luca születését!:)